Sok dologra kell figyelnünk a külföldről behozott gépjárművek forgalomba helyezésekor.

 

Kétnyelvű adás-vételi szerződés:

Kétnyelvű adás-vételi szerződésre van szükségünk még akkor is, ha az eladó magyar, ha Magyarországon történik a vétel. Gépjármű honosításakor nem elég az egy magyar és egy idegen nyelvű szerződés! Ide kattintva letöltheti a kétnyelvű adás-vételi szerződést.

 

Nemzeti Közlekedési Hatóság:

A  külföldről behozott járművek a behozatalt követő első műszaki vizsgáját csak a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) végezheti. A külföldi műszaki vizsga érvényességétől függően az NKH az alábbiakat végzi el: amennyiben már nincs a járművön érvényes külföldi műszaki vizsga, akkor műszaki vizsga és egyedi forgalomba helyezés szükséges. Ha még érvényes a külföldi vizsga, akkor az NKH műszaki szemlét végez a járművön. Lehet olyan eset is, hogy bár van érvényes külföldi műszaki, mégis valamilyen okból vizsgáztatni szeretnénk (pl.: pár héten belül lejár) akkor megtehetjük. Ilyenkor természetesen nincs egyedi forgalomba helyezési díj.

 

Vámhivatal és regisztrációs adó:

Minden olyan külföldről behozott gépjármű után regisztrációs adót kell fizetni, ami Magyarországon még nem  volt forgalomba helyezve, függetlenül attól, hogy itthon vagy  külföldön vásároltuk és már tulajdonosként hozzuk-e az országba. Az Európai Unióból behozott járművek forgalomba helyezésének nincs áfa és vám vonzata, ellentétben az Unión kívüli országokból behozottakkal. Viszont, ha a jármű újnak számít (6 hónál nem régebbi vagy kevesebb mint 6000 km-t futott) akkor áfát kell utána fizetni akkor is, ha uniós országból származik.

 

Utolsó lépés az Okmányiroda:

Ide már érvényes kötelező biztosítással kell érkezni, aminek megkötése és az igazolás kinyomtatása online pár perc alatt megtehető. Itt kapjuk meg a magyar rendszámot, a forgalmi engedélyt. A törzskönyvet kipostázzák. Az okmányirodán kell befizetnünk a vagyonszerzési illetéket is, amelynek összege ugyan az, mint a Magyarországon forgalomba helyezett járművek vásárlásakor. Ide kattintva megnézheti: vagyonszerzési illeték számítása)

 

A honosítás intézéséhez szükséges jármű okmányok:

  • kétnyelvű adás-vételi szerződés
  • eredeti forgalmi engedély
  • eredeti törzskönyv (ha abban az országban van ilyen)
  • cégtől vásárolt jármű estén számla a vásárlásról autókereskedéstől történő vásárlás (ún.: továbbértékesítés) esetén a jármű korábbi tulajdonosa és a kereskedés közötti adás-vételi szerződés is kellhet, mivel ilyen esetekben általában nem a kereskedés neve szerepel a forgalmi engedélyben, hanem a korábbi tulajdonosé

A szükséges személyi okmányok:

  • személyigazolvány
  • lakcímkártya
  • adókártya

Cég esetén:

  • aláírási címpéldány
  • 30 napnál nem régebbi cégkivonat
  • meghatalmazások

Sok dologra kell figyelnünk a külföldről behozott gépjárművek forgalomba helyezésekor.

 

Kétnyelvű adás-vételi szerződés:

Kétnyelvű adás-vételi szerződésre van szükségünk még akkor is, ha az eladó magyar, ha Magyarországon történik a vétel. Gépjármű honosításakor nem elég az egy magyar és egy idegen nyelvű szerződés! Ide kattintva letöltheti a kétnyelvű adás-vételi szerződést.

 

Nemzeti Közlekedési Hatóság:

A  külföldről behozott járművek a behozatalt követő első műszaki vizsgáját csak a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) végezheti. A külföldi műszaki vizsga érvényességétől függően az NKH az alábbiakat végzi el: amennyiben már nincs a járművön érvényes külföldi műszaki vizsga, akkor műszaki vizsga és egyedi forgalomba helyezés szükséges. Ha még érvényes a külföldi vizsga, akkor az NKH műszaki szemlét végez a járművön. Lehet olyan eset is, hogy bár van érvényes külföldi műszaki, mégis valamilyen okból vizsgáztatni szeretnénk (pl.: pár héten belül lejár) akkor megtehetjük. Ilyenkor természetesen nincs egyedi forgalomba helyezési díj.

 

Vámhivatal és regisztrációs adó:

Minden olyan külföldről behozott gépjármű után regisztrációs adót kell fizetni, ami Magyarországon még nem  volt forgalomba helyezve, függetlenül attól, hogy itthon vagy  külföldön vásároltuk és már tulajdonosként hozzuk-e az országba. Az Európai Unióból behozott járművek forgalomba helyezésének nincs áfa és vám vonzata, ellentétben az Unión kívüli országokból behozottakkal. Viszont, ha a jármű újnak számít (6 hónál nem régebbi vagy kevesebb mint 6000 km-t futott) akkor áfát kell utána fizetni akkor is, ha uniós országból származik.

 

Utolsó lépés az Okmányiroda:

Ide már érvényes kötelező biztosítással kell érkezni, aminek megkötése és az igazolás kinyomtatása online pár perc alatt megtehető. Itt kapjuk meg a magyar rendszámot, a forgalmi engedélyt. A törzskönyvet kipostázzák. Az okmányirodán kell befizetnünk a vagyonszerzési illetéket is, amelynek összege ugyan az, mint a Magyarországon forgalomba helyezett járművek vásárlásakor. Ide kattintva megnézheti: vagyonszerzési illeték számítása)

 

A honosítás intézéséhez szükséges jármű okmányok:

  • kétnyelvű adás-vételi szerződés
  • eredeti forgalmi engedély
  • eredeti törzskönyv (ha abban az országban van ilyen)
  • cégtől vásárolt jármű estén számla a vásárlásról autókereskedéstől történő vásárlás (ún.: továbbértékesítés) esetén a jármű korábbi tulajdonosa és a kereskedés közötti adás-vételi szerződés is kellhet, mivel ilyen esetekben általában nem a kereskedés neve szerepel a forgalmi engedélyben, hanem a korábbi tulajdonosé

A szükséges személyi okmányok:

  • személyigazolvány
  • lakcímkártya
  • adókártya

Cég esetén:

  • aláírási címpéldány
  • 30 napnál nem régebbi cégkivonat
  • meghatalmazások